Gaudeamus bérlet

Online jegyrendelés | Online bérletrendelés

Gaudeamus IV/1. 2016/2017 Műsorfüzet

2016 október 01 15:30

Johannes Brahms: Begräbnisgesang (Gyászének)
közreműködik: Szent István Király Oratóriumkórus 
Joseph Haydn: C-dúr gordonkaverseny 
közreműködik: Tomasz Máté
Johannes Brahms: Német Requiem
közreműködik: Fodor Gabriella – szoprán, Bátki-Fazekas Zoltán – bariton 
Szent István Király Oratóriumkórus 

vezényel: Alexander Mayer

A hangverseny műsoráról

Johannes Brahms: Begräbnisgesang, (Gyászének)

A 25 esztendős német zeneszerző, Johannes Brahms (1833-97) Michael Weisse 16. századi énekeskönyvéből választotta Begräbnisgesang (Gyászének, op. 13) című, különleges hangszerelésű művének – a mai esten szintén felhangzó Német requiem előfutárának - szövegét. A téma megválasztásában talán az atyai jóbarát, Robert Schumann halála felett érzett gyász is szerepet játszhatott.

A motetta szerző-vezényelte ősbemutatójára Hamburgban került sor 1859. december 2-án.

Brahms a mű megírását megelőzően alaposan tanulmányozta a barokk nagy komponistáinak: Heinrich Schütz-nek és J. S. Bachnak vokális zenéjét, valamint Schütz mesterének, Giovanni Gabrielinek stílusát.

Az ódon, veretes szöveghez illő archaizáló zene hangszerelése különösen illik a téma borongós, másvilági karakteréhez: fúvósok és ütők kísérik az ötszólamú vegyes kórust. A hangszerek közül a tompább fényű, mélyebb hangúakat választotta: oboát, klarinétot, kürtöt, harsonákat és tubát, valamint timpanikat, a baljós végzet csapásainak megjelenítőit.

A mű a szöveg 7 versszakának felépítését követi: temetési menet Luther egyik koráljának felidézett dallamával:

            Hadd temessük hát el most a testet,

            melyről bizonyosan tudjuk,

            hogy az utolsó napon feltámad majd

            és örökre romolhatatlan lesz.

 

Az utolsó ítélet közeledte:

            Föld most ő, a földből

            ismét földdé válik,

            s a földből támad majd fel újra,

            amint Isten harsonái megszólalnak.

                       

            Lelke örökké Istennel él már,

            ki őt nagy kegyelmében

            minden bűnétől és vétkétől,

            szövetsége által megtisztította.

 

A túlvilágon az angyali hangok mintegy befogadják a földi szenvedés után megtértet:

            Munkája, szenvedés és nyomorúsága

            jó véghez érkezett:

            Krisztus igáját hordozta,

            így ha halott is, örökké él.

                               

            A lélek minden panasz nélkül él már,

            s a test alszik az utolsó napig,

            melyen Isten megdicsőíti majd

            és örömmel tölti el őt.

 

            Itt félelmek között volt ő,

            ott azonban gyógyulást nyer:

            örökkévaló örömben és boldogságban

            ragyog majd, mint a Nap szép fénye.

 

A hívő ember reménye a feltámadásban és az örök életben:

            Hagyjuk hát most őt itt aludni,

            s menjünk mind saját utunkon tovább:

            készítsük fel magunkat szorgalommal,

            mert a halál ugyanígy jön majd el értünk is.

 

(Vashegyi György fordítása)

 

Joseph Haydn: C-dúr gordonkaverseny

Csipkerózsika álma csak száz esztendeig tartott, Joseph Haydn osztrák zeneszerző (1732-1809) virtuóz C-dúr gordonkaversenyét azonban kétszáz évig tartotta ismeretlenségben a vak végzet. 1961-ben kelt ismét életre a Prágai Nemzeti Múzeum archívumában, ahol az elveszettnek hitt mű másolatára rábukkantak. Így hát az addig ismert D-dúr versenymű mellett hihetetlen gyorsasággal vált közkedveltté a csellista-repertoár egyik legnagyszerűbb darabja.

Keletkezéséről nem sokat tudunk, mindössze azt, hogy Haydn már az Esterházyak szolgálatában állott, amikor muzsikustársának, barátjának, Joseph Weigl gordonkavirtuóznak inspirációjára megírta a darabot, feltehetően az 1860-as évek első felében.

Weigl valóban mestere lehetett hangszerének, hisz a fiatalos lendülettel megírt darab előadásának nehézsége abban rejlik, hogy a könnyed hangú és bájosan érzelmes mű egyben a versenymű-irodalom egyik legnehezebb szóló-anyagát is rejti.

Hangszerelésében (vonósok oboákkal és kürtökkel) és felépítésében még a barokk concerto-kra emlékeztet, tételei azonban már az egyre népszerűbb szonáta-formában íródtak.

Moderato – Adagio - Allegro molto

Johannes Brahms: Német Requiem  

Brahms pályájának egyik csúcsa a maga-válogatta bibliai szövegekre – zsoltárokra, apokrifokra, evangéliumi részletekre - komponált Német requiem, (Op. 45) melyet először 1869-ben mutattak be a lipcsei Gewandhausban.

Zenéjében – a fent ismertetett Begräbnisgesang-hoz hasonlóan - itt is Schützig és Bachig nyúl vissza a szöveg képszerű ábrázolásában, aprólékos követésében éppúgy, mint a barokk ellenpontozásban, fúgaszerkesztésben. Sem felépítésében, sem tartalmában nem hasonlít a zenetörténet rekviemjeihez, nem köthető sem katolikus, sem protestáns felekezethez, ugyanakkor mélységes hitről tesz tanúbizonyságot.

A szimmetrikusan, nagy ívben felépített hét tételes mű csodálatos emelkedettséggel elmélkedik a halálról; inkább tűnik hitről és túlvilágról szóló lelkigyakorlatnak, mint gyászmisének.

A mű indító hangja a vigaszé, majd a mulandóságról tűnődik. Ezt követi a hiábavalónak látszó emberi lét valódi értelmének keresése, s a Teremtőben megtalált vigasz öröme: földi életünk létünknek csak egy állomása csupán, s a halál nem diadalmaskodhat felettünk. Boldogok a holtak: „megnyugosznak az ő fáradságuktól; és az ő cselekedeteik követik őket”. Tehát a földi lét értelmét a halál után kapja: itteni munkája, tevékenysége jutalmaként elnyeri a halhatatlanságot.

A szövegrészletek:

  1. tétel:
  • Boldogok, akik szomorkodnak, mert ők megvigasztaltatnak. (Mt 5,4)
  • Akik könnyhullatással vetnek, örömmel fognak aratni kimennek és sírnak, és viszik vetőmagjukat, és jönnek majd örvendezve és hozzák az ő kévéiket. (Zsolt.126)
  1. tétel:
  • Mert minden test olyan, mint a fű és az ember minden dicsősége, mint a fű virága. A fű elszárad és a virágok lehullanak. (1Pt 1,24)
  • Legyetek azért türelmesek, kedves testvéreim, az Úr eljöveteléig. Ímé, a földműves várja a föld drága gyümölcsét, és béketűréssel van, amíg megkapja a hajnali esőt és az esti esőt. (Jak 5,7)
  • De az Úr igéje megmarad mindörökké. (1Pt 1,25)
  • Az Úr megváltottai visszatérnek majd, és a Sionba jönnek örvendezve, örök öröm lesz az ő fejük fölött, vidámság és boldogság tölti el őket, a fájdalom és a sóhaj pedig eltávozik tőlük. (Ézs. 35,10)
  1. tétel:
  • Uram, tudasd velem, mikor kell elmúlnom, és jelentsd meg az én napjaim mértékét! Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok!  Ímé, az én napjaim, csak mint egy arasz előtted… (Zsolt. 39,5.6)
  • Bizony, merő hiábavalóság minden ember, aki mégis oly biztonságban tudja magát. Úgy járnak, mint az árnyék, és szereznek maguknak sok hiábavaló nyugtalanságot; gyűjtenek s nem tudják, ki fogja azt betakarítani. Most hát, Uram, mit reméljek? (Zsolt. 39)
  • Az igazaknak szívei Istennek kezében vannak és semmi nyomorúság nem érheti őket. (Bölcs. 3,1)
  1. és 5. tétel:
  • Mily kedvesek a te hajlékaid, Seregeknek Ura! Lelkem kívánkozik, sőt emésztődik az Úrnak tornácai után; testem és lelkem ujjong az élő Istenben. Jó azoknak, akik a te házadban lakoznak; dícsérnek téged ők szüntelen!  (Zsolt 84)
  • Ti azért most ugyan szomorúságban vagytok, de én ismét meglátlak majd titeket, és szívetek örülni fog, és a ti örömeteket senki el nem fogja venni tőletek. (Jn 16,22)
  • Nézzetek reám: egy kis ideig fáradoztam és dolgoztam és nagy vígasztalást találtam. (Sirák fia Jézus 51,35)
  • Úgy vígasztallak majd, mint férfit, akit anyja vígasztal. (Ézs 66,13)
  1. tétel:
  • Mert nincsen itten nekünk maradandó helyünk, hanem az eljövendőt keressük. (Zsid 13,14)
  • Ímé, titkot mondok néktek: Nem fogunk ugyan mind meghalni, de valamennyien el fogunk változni; és akkor, nagy hirtelen, egyetlen szempillantásban, az utolsó trombitaszó idején.
  • Mert megzendülnek a harsonák, és a holtak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi pedig elváltozunk. Akkor azután beteljesedik az Ige, amely írva van: Elnyeletett a halál diadalra.
  • Halál, hol a te fullánkod? Pokol, hol a te diadalmad? (1.Kor.15)
  • Méltó vagy, Uram, hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt, mert te teremtettél minden dolgot, és a te akaratod által vannak és teremtettek mindenek. (Jel 4,11)
  1. tétel:
  • Boldogok a holtak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. (Jel.14.)
  • Bizony, a Lélek azt mondja, hogy ők megnyugosznak az ő fáradságuktól; és az ő cselekedeteik követik őket. (Jel, 14,13)