Téli bérlet

Online jegyrendelés | Online bérletrendelés

Téli Bérlet IV/1. 2016/2017 Műsorfüzet

2016 december 17 17:00

 

Johann Sebastian Bach: III. Brandenburgi verseny (BWV.1048)
Joseph Haydn: Symphonie concertante, B-dúr (Hob.I.105)
közreműködik:
Kovács Orsolya - hegedű
Kiss Gergely - cselló
Villányi Péter - oboa
Nagy Albert - fagott

Charles Gounod: Szent Cecília-mise
közreműködik: 
Geszthy Veronika - szoprán
Alagi János - tenor
Szerdahelyi Pál - basszus
Szent István Király Oratóriumkórus

Vezényel: Záborszky Kálmán

A hangverseny műsoráról

Johann Sebastian Bach: III. Brandenburgi verseny (BWV. 1048)    

Hogy mit ért 4 garas? Talán két kiló céklát a 18. századi piacon. És bizony – így múlik el a világ dicsősége! – ennyire taksálták a brandenburgi őrgróf hagyatékában fellelt Bach- és Vivaldi kéziratok darabját is. Ma ugyanezeknek a lapoknak eszmei értéke milliókra rúg.

Mily szerencse, hogy megmaradtak, s nem vesztek a feledés homályába, mint megannyi - az idők folyamán elkallódott - társuk!

Johann Sebastian Bach (1685-1750) német zeneszerző – a zenetörténet kimagasló géniusza – kiváló concerto sorozata, a 6 Brandenburgi verseny is majdhogynem erre a sorsra jutott.   Bach legismertebb és leggyakrabban játszott zenekari műveinek kéziratát csaknem száz évvel a zeneszerző halála után fedezte fel a berlini Königliche Bibliothek kurátora.

Bach a lelkes zenebarát, Christian Ludwig brandenburgi őrgróf megrendelésére küldte a hat zenekari versenyművet 1721 tavaszán. A versenymű-ciklus fogadtatásáról nem tudunk, de valószínűsíthető, hogy az őrgróf  jó képességű zenekarának a művek előadása nem okozhatott gondot. 

A megrendelő valószínűleg nem is tudta, micsoda hatalmas művet alkotott számára a szerző: a hat Brandenburgi verseny a korabeli concerto-irodalom legmagasabb színvonalú alkotásait jelenti, mindegyik egyéni hangulattal, a rendelkezésre álló zenekar lehetőségeihez igazítva, mégis bravúros megoldásokkal. Az 5. versenymű egyébként csembaló-szólójával a későbbi zongoraversenyek előfutárja. A Brandenburgi versenyek a legnemesebb értelemben vett szórakoztató muzsikának tekinthetők.

A sorozat műfaja a németföldön akkor újdonságnak számító olasz concerto grosso. Bach – Vivaldi műveit is tanulmányozva – tökéletesen elsajátította, ugyanakkor meg is újította a concerto grosso hagyományos típusát: különféle szólókombinációkat alkalmazva hangszeres virtuozitásban messze felülmúlja az itáliai mestert. Bach hangszer-összeállításainak többsége példátlan a korábbi zenében. Az egyes concertók együttesének magját a vonósok képezik, amelyekhez a különböző összeállítású szólistacsoport csatlakozik. Mind a hat versenynek más és más a zenekari apparátusa.

A III. G-dúrban komponált Brandenburgi verseny esetében – egyébként ez a legismertebb - hegedűk, brácsák és gordonkák 3-3 szólamú csoportjai koncertálnak a continuo szólam felett: tehát vonós kamarazenekar adja elő.

A mű felépítése kuriózumnak számít: Bach a két gyors tétel közé nem írt lassút, mindössze egy kétütemnyi Adagio feliratú részt komponált. Ennek oka egyébként nagy valószínűséggel, hogy a hangversenymester vagy a csembalista játszott itt rögtönzött szólót.

Joseph Haydn: Symphonie concertante

„Megérkezésem Londonba nagy feltűnést keltett városszerte. Három napig tele voltak velem az újságok. Mindenki meg akar ismerkedni velem. Már hatszor kellett vendégségbe mennem, s ha akarnám, minden napra akadna meghívásom”.

Már harminc, az Esterházy hercegek szolgálatában töltött esztendő állt Joseph Haydn (1732-1809) osztrák zeneszerző mögött, amikor váratlanul lazultak az őt Eszterházára, illetve Kismartonba kötöző láncok: 1790 őszén meghalt „Pompakedvelő Mikós” herceg, akinek regnálása alatt Eszterháza a színművészet, a zene, a képzőművészetek központjává vált. A hercegi udvar hangversenymestere az európai hírű Haydn volt, aki a hosszú és terhes szolgálat után egyáltalán nem vette zokon, hogy új gazdája, Esterházy Antal tisztes nyugdíját kiegészítvén, teljes szabadságot adott a mesternek. Hercegi szolgálatban maradt ugyan, de kötelezettségek nélkül.

Haydn népszerűsége ekkor már úgy Spanyolországban, mint Franciaországban, Angliában vagy Németországban töretlenül ívelt felfelé.

Amint tehette, a bécsi hegedűművésznek, Solomonnak hívó szavára el is indult Londonba, első angliai turnéjára. A másfél éves angliai útból diadalút lett. Az oxfordi egyetem díszdoktorává avatta, maga a királyi pár is többször meghívta.

Londonban megrendelésekkel halmozták el, többek között itt komponálta 12 londoni szimfóniájának első 6 darabját, valamint az első utazás egyik nagy közönségsikerét, a B-dúr Symphonie concertantét (Hob.I.105) 1792 tavaszán. E művet olyannyira megkedvelte az angol publikum, hogy Haydn második utazása alkalmával ismét műsorra kellett tűzni. A méltatlanul ritkán hallható remekműben négy szólóhanszer - hegedű, gordonka, oboa és fagott – áll szemben a zenekarral.

E mű – műfaját tekintve - egyetlen Haydn hosszú munkásságában, jelentőségében azonban semmiben nem marad el az ez időben komponált szimfóniákétól.

Allegro – a barokk concerto grosso mintájára íródott tétel

Andante – tulajdonképpen kamarazene, a szólóhangszerek intim együttmuzsikálása

Allegro con spirito – rondó, melyben többször is - a concertáló hangszercsoporton belül, egyenlőbbként az egyenlők között - szólisztikus szerephez jut a hegedű.

Charles Gounod: Szent Cecília – mise

„Zengő hangszerek kíséretében Cecília énekelt az Úrnak, mondván:

legyen az én szívem szeplőtelen, hogy ne rendüljek meg” (középkori antifóna)

Képzőművészeti alkotásokon leginkább orgonával, lanttal, rózsák és éneklő angyalok között jelenítik meg Szent Cecíliát, a zene védőszentjét.

Cecília a középkor végén került a tizennégy segítő szent közé, azóta tisztelik a szakrális zene védőszentjeként.

Cecília nemesi származású római leány, aki a 3. század elején szüzességi fogadalmat tévén, eljegyezte magát Jézussal. Szülei hozzáadták a pogány Valerianushoz, akinek a nászéjszakán bevallotta titkos fogadalmát. A jólelkű Valerianus szintén megtért, megkereste az üldözések miatt rejtőző Orbán pápát, és megkeresztelkedett. Hazatérve meglátta felesége őrzőangyalát, aki liliomból és vörös rózsából – a szüzesség és a vértanúság jelképeiből – font koszorúval megkoronázta őket. Többeket is megtérítettek aztán, köztük Tiburtiust, Valerianus testvérét, és az ifjak eltemették mindazokat a vértanúkat, akiket hitük miatt gyilkoltak meg Rómában. Az elfogatásukra küldött tiszt, Maximus is megtért, házába vitte őket és családjával együtt megkeresztelkedett. Mindhárom fiatal férfit kivégezték, majd a prefektus Cecíliát is elfogatta. Perbe fogták, de ő a per folyamán olyan meggyőződéssel védte hitét, hogy a hallgatóságból is sokan megtértek. Három napon át kínozták: forró gőzben akarták megfojtani, de a tűz kialudt, majd forró olajba kényszerítették, végül kard általi halálra ítélték, de hiába sújtott le háromszor a hóhér, Cecília életben maradt. Három nap múlva, november 22-én halt meg, miután mindenét szétosztotta a szegények között.

Házának helyén templomot építettek 321-ben, ide vitették a holttestet. 1599-ben nyitották fel sírját, és találták meg a testét teljes épségben.

Charles Gounod francia zeneszerző (1818-1893) csodálatos szépségű, áhítatos dallamokat felsorakoztató Szent Cecília-miséjének bemutatója 1855-ben volt. A szólistákra, kórusra, zenekarra és orgonára hangszerelt mű szerzője tudatosan épített művébe archaikus dallamokat, a szólamvezetés a nagy reneszánsz egyházi komponista, Palestrina műveit idézi, ugyanakkor kifejezetten operai részletek is megjelennek a műben: a hangszerelés a nagy kortársak, Meyerbeer és Berlioz - aki egyébként igen elismerően nyilatkozott a fiatal pályatárs művéről - világát idézik.

1. Kyrie

2. Gloria
3. Credo
4. Invocation – Offertoire
5. Sanctus
6. Benedictus
7. Agnus Dei
8. Domine salvum